Tisztelt kézdi- és orbaiszékiek!
Bokor Tibor, 46 éves fizika szakos tanár vagyok. Feleségem nyújtódi származású tanárnő. Két fiúnkkal együtt Kézdivásárhelyen élünk.
22 éve az oktatás szolgálatában állok, tisztességgel szolgálva közösségünket.
1989-től a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceum tanára, majd 1999-től igazgatója vagyok. Ennek az iskolának a szelleme felemeli az embert, erőt ad és kötelez. Munkám ideje alatt alkalmam volt megismerni közösségünket, a háromszéki ember örömét, gondját.
Ezért vállaltam, hogy az ország legmagasabb döntéshozó fórumán becsülettel, és odaadással képviseljem Önöket.
Munkámban az igényesség, a felelősségvállalás vezérel. Ezt tanultam a szüleimtől, iskolámtól.
Egy megújuló Háromszékért szálltam versenybe.
Hiszem azt, hogy többet lehet tenni ezért a közösségért.
Hiszem azt, hogy tisztességesen és eredményesen kell politizálni.
Tudom, hogy a háromszékiek jobb életet, jobb törvényeket és több megbecsülést érdemelnek. Ezért fogok küzdeni, hideg fejjel, forró szívvel és tisztességesen.
Kérem, hogy november 30-án szavazatukkal erősítsenek meg hitemben, hogy Önöket képviselhessem.
Őszinte tisztelettel: BOKOR TIBOR |
 |
Aktuális
Bokor Tibor ünnepi beszéde Bálint Gábor szoboravatása alkalmábol, Szentkatolnán!
Tisztelt ünneplő közösség!
Amikor azt kérdezik tőlem anyaországi barátaim, hogy miért vagyok büszke Erdélyre, ezen belül szűkebb hazámra Székelyföldre, azonnal, gondolkodás nélkül, fel tudok sorolni legalább tíz olyan dolgot, amit őseink adtak a világnak, amivel a civilizáció letagadhatatlanul gazdagabb lett.
Lévén, hogy ma Bálint Gábornak állítunk méltó emléket, így azokat a tudósokat említem, akik munkájukkal alapkövet tettek le a nyelvészetben, történelemben.
Gondoljunk csak Kőrösi Csoma Sándorra, aki innen néhány kilométerre született, aki Indiában és Tibetben töltött évtizedeket, akinek neve az ott élők által a szentek közé van besorolva, vagy a Lécfalván született Barátosi Balogh Benedekre, aki beutazta Mandzsúriát és Japánt. Kettejük életműve jól ismert itthon és külföldön, de van egy harmadik „társuk” is aki itt, Szentkatolnán született.
Dr. Obrusánszky Borbála, történész-orientalista, aki életútjaik felderítésére, valamint a történelemben játszott szerepeiknek tudományos újraértékelésére válalkozott, méltán nevezte az említett harmadikat, Bálint Gábort, nyelvzseninek.
Bakk Pál tanítóbácsi kutatásaiból kiderül, hogy már gyermekkorában megmutatkozott kivételes tehetsége. Édesanyjától megtanult anyanyelve után édesapjától leste el a német grammatika alapjait, majd sorra elsajátította az ókori klasszikus nyelveket: a hébert, a görög és latin nyelvet, majd megtanult angolul és franciául. Mire leérettségizett, már tizenkét nyelven beszélt. Írt török nyelvtan könyvet, majd Fogarasi János akadémikus ajánlásával nyelvtudósként elutazhatott az Orosz Birodalomba. Megtanult oroszul és finnül, munkájának elvégzése érdekében pedig a mongol és a mandzsu nyelveket tanulmányozta. Élete során 33 nyelvet sajátított el.
Ezek alapján, nem kérdés, hogy miért vagyunk mi székelyek büszkék. A mi népünk zseniket adott a világnak, minket nem tudott a történelem mindig változó szele szétszakítani, akkor is egyek maradtunk, amikor mások nagy erőkkel az ellenkezőjén dolgoztak. Bálint Gábor sem kivétel, hiszen munkájának hiteltelenítésén dolgozott a sokak által szobatudósnak nevezett budapesti Budenz József is.
Tisztelt egybegyültek! Hiszem és tudom, hogy ezután sem lesz ez másként, még akkor sem, ha a szél sötét felhőket hoz majd fölénk. Kötelez minket őseink emléke, és erre köteleznek a gyerekeink jövője is.
Valószínű sokan furcsálják, hogy születésének 165-ik évfordulóján, miért van Szentkatolnán két szobra Bálint Gábornak. Erre azt mondom, hogy minden ház udvarán helye lenne egynek, de tudom, hogy mindannyiunk szívében helye van a Bálint Gáboroknak.
Tisztelt ünneplő közösség!
Emlékezzünk, állítsunk szobrokat nagyjainknak, mutassuk meg a világnak, hogy mire volt képes a székelység, és tetteinkkel mutassuk meg, hogy ma is tudunk adni a világnak nagy elméket, sziklaszilárd hitet, tartást és becsületet.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
