Bokor Tibor - szenátor

Aktuális

Farkas Réka beszélgetése Bokor Tibor szenátorral

Nem jó a kisebbségi oktatás szempontjából a kormány által beterjesztett oktatási törvénycsomag, sőt, visszalépést jelent az eddigi helyzethez képest -- véli Lakatos András, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke. Elégedetlen a jogszabállyal Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség elnöke is, tegnap juttatta el módosító javaslatait a képviselőkhöz. Az RMDSZ két parlamenti frakciója tegnap délután egyeztetett a részletekről, bíznak benne, sikerül még javítani a jogszabályon -- mondta el Bokor Tibor szenátor. A kormány a hét végén dönt, milyen változtatásokat fogad el és iktat a törvénybe.

Legnagyobb gond, hogy a végleges tervezet kisebbségi oktatásról szóló fejezete az Andronescu-féle változat. A Miclea-törvény lehetővé tette volna a külön módszertan szerinti románoktatást egészen az érettségiig, így azonban csak a VIII. osztály végéig lesz erre mód. Románia történelmét és földrajzát továbbra is román nyelven kell tanulniuk a magyar gyermekeknek, ha a jelenlegi változatért vállal felelősséget a kormány. Az erre vonatkozó cikkelyek megváltoztatását az RMPSZ is javasolta, de az RMDSZ oktatási főosztálya szintén megfogalmazta a módosított szöveget. Bokor Tibor szenátort tegnap a szenátus oktatási bizottsága vitájának szünetében sikerült elérnünk. Véleménye szerint kis előrelépést jelent az új jogszabály, ,,de nem az, amit mi akarunk". Igyekeznek meggyőzni kollégáikat, lát halvány reményt arra, hogy a demokrata-liberálisok támogassák a román nyelv alternatív módszerek szerinti oktatását legalább a kötelező tíz osztály végéig, de Románia történelmének és földrajzának anyanyelven történő tanításáról hallani sem akarnak.

Bokor Tibor szerint kisebb előrelépést jelent a felsőoktatás esetében, hogy az új törvény lehetővé teszi különleges esetekben kormányrendelettel új egyetemi karok létrehozását, eddig az egyetemi szenátus jogkörébe tartozott ez, és majd minden esetben leszavazták a magyar karok létrehozatalát. Az RMDSZ ma teszi le módosító javaslatait, és annak függvényében, hogy mit fogadnak el ezek közül, döntenek arról, aláírják vagy sem a kormány elleni bizalmatlansági indítványt -- közölte a szenátor. A változtatásokkal kapcsolatban egyáltalán nem bizakodó Lászlófy Pál, többször próbáltak tárgyalni a szaktárca képviselőivel, ám nem találkoztak fogadókészséggel. ,,Meg kell próbálni legalább az eddig elért eredményeket megvédeni" -- hangsúlyozta Lakatos András, ám nagy esélyt a magyar módosítások elfogadására ő sem lát.

A törvényt összességében sem tartják jónak a magyar szakemberek. Lászlófy Pál szerint a két különböző gondolkodású szakértői csoport által kidolgozott jogszabályokból összekutyult változat nem koherens, Bokor Tibor a gyors tanulmányozás során számos ellentmondásra bukkant, melyeket képtelenség két-három nap alatt elemezni és kijavítani. Lakatos András szerint már rég nem szakmai, hanem politikai presztízsvita zajlik, az összegyúrt változat nem jó az oktatási rendszernek, és nem szolgálja a reformot. Bokor Tibor szerint részleges decentralizációt hoz az új jogszabály, jó például, hogy a tanárok alkalmazása az iskolák hatáskörébe kerül, de nagyon zavaros az iskolaigazgatók kinevezése, fontos előrelépés történik a finanszírozásban, a pénz az intézménybe kerül, és a vezetőtanács dönt felhasználásáról, a megmaradt összeg átvihető a következő évre, így lehetőség nyílik nagyobb beruházások tervezésére. Fontosnak nevezte azt is, hogy sikerült bevinni külön szorzót, így a több pénzbe kerülő kisebbségi oktatást nagyobb összeggel támogatják. Lakatos András azonban úgy értelmezi, a jogszabály bebetonozza a tanfelügyelőségeket, az önkormányzatoknak fenntartási kötelezettséget ad, de beleszólási jogot nem.

A magyar oktatási szakemberek egyhangúlag úgy vélekednek, illúzió az, hogy e jogszabály a következő tíz-tizenöt évre szólna, pont ellentmondásai miatt várhatóan két-három éven belül módosítani kell. Lakatos András szinte biztos benne, már a következő kormány változtat is rajta.