Aktuális
TERÜLETI BONTÁS
Bár kvórumhiány miatt hallgatólagosan elfogadták ma a szenátusban az RMDSZ fejlesztési régiók átszervezésére vonatkozó tervezetét, az utolsó szó az alsóházat illeti.
Hallgatólagosan fogadta el az RMDSZ által benyújtott, az ország 16 fejlesztési régióra való felosztását javasoló törvénytervezetet ma a szenátus. A törvénytervezet szerint Maros, Hargita és Kovászna megye ugyanabba a fejlesztési régióba tartozna. A törvénytervezetet a képviselőháznak továbbítják, amely a döntő fórum szerepét tölti be a kérdésben.
Bokor Tibor szenátor a Transindex kérdésére elmondta, a házszabályzat előírása szerint egy törvénytervezetről a benyújtásától számított 60 napon belül kell döntenie a szenátusnak, a határidő ma járt le.
A szenátor elmondása szerint a felsőházban a törvénytervezet nem rendelkezett megfelelő támogatással, így a házszabályzatot kihasználva sikerült kedvező döntést kicsikarni: bár a törvénytervezetről való szavazás elsőként szerepelt a napirenden, az RMDSZ szenátorainak sikerült elérniük, hogy az ülés végére halasszák a szavazást. Ekkor azonban már
nem volt meg a kvórum,
ennek hiányában az ülést felfüggesztették, így a törvénytervezetet a képviselőházba küldik. Bokor elmondta, míg a felsőház összetétele az RMDSZ-nek nem kedvező, hiszen az ellenzéki szenátorok többségben vannak, addig a képviselőházban másképp néz ki a paletta, mivel a nemzeti kisebbségek csoportjának a támogatására is számíthat a szövetség.
Az RMDSZ parlamenti képviselőinek komoly tárgyalásokat kell folytatniuk a PD-L-vel annak érdekében, hogy megfelelő politikai támogatásban részesüljön a tervezet. Hozzátette, ugyanakkor kitolódhat ennek elfogadása, mert az alsóház szabályzata nem ír elő egy-egy tervezet napirendre tűzésére vonatkozó határidőt.
Bokor szerint ugyanakkor mindenkinek érdeke a régiók újraelosztása, amit 2013-ig amúgy is végre kell hajtani, hiszen a jelenlegi hét fejlesztési régió nem hatékony. „Kovászna és Fehér megye jelenleg ugyanahhoz a fejlesztési régióhoz tartozik” – példálózott a Kovászna megyei szenátor, majd hozzátette: az EU-s alapok lehívása szempontjából sem hatékony a jelenlegi leosztás. A törvénytervezet Románia területét 16 gazdasági fejlesztési régióra és
5 makrórégióra tagolja,
amelyek jogi személyiséggel nem rendelkező területi közigazgatási egységek. Az első makrórégió Botoşani – Suceava, Bákó – Iaşi – Neamţ – Vaslui, illetve Brăila – Buzău – Galac-Vrancea régiókra oszlik. A második makrorégió Konstanca – Tulcea, Bucureşti, Călăraşi – Ialomiţa – Ilfov, Giurgiu – Teleorman, Dolj – Mehedinţi – Olt régiókból áll. A harmadik makrórégióhoz Gorj – Vâlcea, Argeş – Dâmboviţa – Prahova fejlesztési régiók tartoznak. A negyedik makrorégiót Arad – Krassó-Szörény – Temes, Fehér – Hunyad, illetve Szeben – Brassó régiók alkotják. Kovászna – Hargita – Maros, Beszterce-Naszód – Kolozs – Máramaros, Bihar – Szilágy – Szatmár fejlesztési régió tartozna az ötödik makrórégióba.