Aktuális
Lassan halad a tanügyi reform
Több mint egy hónapja került a szenátus oktatási bizottságának az asztalára az a tanügyi törvénytervezet, amely egy újabb reformot jelentene a román, de legfőképpen a kisebbségi oktatásban. Eddig a cikkelyek alig egynegyedét sikerült megtárgyalni.
Mint ismeretes, a törvénytervezet kisebb-nagyobb módosításokkal már átment a képviselőházon, a döntést azonban a szenátus hozza. Négy hete folyik az oktatási törvény vitája, ennek ellenére még negyedét sem tárgyalták meg a jóváhagyandó cikkelyeknek. A meglévő 327 cikkelyből csütörtökig mindössze 64-ről sikerült megállapodni. Bokor Tibor, az oktatási bizottság tagja elmondta, hogy az ülések során a legnagyobb vitát az iskolai ciklusok, valamint, a kisebbségi oktatás fejezethez tartozó, a Románia történelemének és földrajzának anyanyelven való tanítása okozta. Az RMDSZ azt szeretné elérni, hogy e két tantárgyat magyarul is lehessen oktatni. A többórás vitázás után a bizottság elfogadott néhány olyan javaslatot, amelyek újdonságként szolgálnak az új tanügyi törvénytervezetben. Így például döntés született arról, hogy a felekezeti oktatás is részesülni fog az alapfinaszírozásból az egész oktatási folyamat során. Az új cikkelyek értelmében öt-hat éves korban a gyerekek egy úgynevezett előkészítő csoportban vesznek részt, hat éves kortól pedig kezdetét veszi a négyéves elemi ciklus. Az általános iskolai oktatást egy évvel kitolják, így ezután nyolc helyett kilenc osztályról beszélhetünk, persze csak akkor, ha a törvényt majd a szenátus is elfogadja. Kilenc osztály elvégzése után két lehetőség közül választhatnak majd a nebulók: vagy egy kétéves szakiskolai képzésre jelentkeznek, vagy, szaktól függetlenül, beiratkoznak egy négyéves líceumba, amely a tizenharmadik osztállyal ér véget. „Azért tartom fontosnak ezt a kezdeményezést, mert egyrészt így visszahozzuk a szakiskolai képzést, hisz komoly szakmunkás hiány van több területen, másrészt, ha egyszerűsíteni akarjuk a tanterveket, csökkenteni az óraszámokat, akkor a három éves elméleti líceum pont az ellenkezőjét váltotta volna ki” – nyilatkozta Bokor Tibor szenátor, aki a javaslat kezdeményezője is volt. „Tulajdonképpen a kisebbségi fejezetnél egyetlen kérdésben nem sikerült még megegyezni, ez a történelem és a földrajz magyar nyelven való oktatása; erről a jövő héten hozzuk meg a döntést.”
Egy másik fontos módosítás a testnevelés, zene és rajz tantárgyakat, illetve a vallásos oktatást érinti. Szintén Bokor Tibor javaslatára, a törvény hatályba lépése után ezeket a tantárgyakat nem érdemjeggyel, hanem csak minősítéssel értékelik a tanárok, kivéve, ha szakosztályról van szó. Megváltozik továbbá a képességi vizsga menete is: egyrészt, mert kilencedik osztály végén kerül majd sor erre; másrészt, mert a román, magyar és idegennyelv írásbelin kívül, lesz egy felmérő is matematikából és természettudományokból. Szóbelit csak társadalomtudományokból kell tenni. Ezenkívül a diákoknak évközben még egy gyakorlati számítástechnikai vizsgát is le kell tegyenek. A szenátus oktatásért felelős bizottsága hétfőn folytatja ülését és a parlamenti vakáció ellenére, addig nem szűnteti be a munkát, amíg az összes cikkelyről nem születik megállapodás, illetve szavazás.