Bokor Tibor - szenátor

Oktatás

Pedagógusi múlttal a hátam mögött, szenátorként elsősorban a romániai kisebbségi oktatás átszervezésére fektetném a hangsúlyt. Az RMDSZ oktatáspolitikusa nemrég vonult vissza, éppen ezért szeretném az utána maradt űrt kitölteni, hiszen szenátorjelöltnek is úgy jelentkeztem, hogy többen biztattak, iskolaigazgatóként szerzett tapasztalatomat országos szinten, szakpolitikusként kamatoztassam. Megtisztelő ez a feladat és nagy kihívás is számomra. Jól ismerem a gondokat, jól ismerem a lehetőségeket, éppen ezért úgy érzem, tudok tenni a kisebbségi oktatásért.

El kell indítani a valós decentralizációt a tanügyben. A folyamat elkezdődött, de csak az anyagi terhek szintjén érezzük. Például a pedagógusok alkalmazása nem az iskolák hatáskörébe van, hanem a tanügyminisztérium kezében. Így nem lehet olyan tanári közösséget építeni, amely valóban a gyermekek érdekeit és a minőségi okatatás szolgálja. A hosszú távon eredményeket hozó döntések nem a mi kezünkben van. Önrendelkezésre van szüksége a székelyföldi iskoláknak!

A székely ember attól más, hogy óvodába, iskolába adja gyerekét. Nekünk pedig az a feladatunk, hogy minőségi oktatást biztosítsunk. Fontosnak tartom, hogy a székely gyerekek tanuljanak meg románul, de azt mi döntsük el, hogyan a leghatékonyabban elsajátítani egy idegennyelvet. Ez nem lehet politikai kérdés, hiszen egyszerűen módszertani probléma. A pedagógusok tudják a legjobban, hogyan lehet elsajátítani egy idegennyelvet. Én mindenképpen szorgalmazni fogom, hogy ezt a kérdést vigyük át szakmai síkra, akárcsak a földrajz és történelem tanítását.

Közösségünk megmaradásának záloga a versenyképes tudás, amelyet biztosítanunk kell gyermekeinknek. Éppen ezért újra kell gondolnunk a romániai magyar szakoktatást. Hiszen jó mesterséget, keresett szakmát, használható tudást kell gyerekeink kezébe adnunk. Elindult ugyan a magyar nyelvű szakoktatás, de ki kell dolgoznunk egy olyan szakoktatási kínálatot, amely a keresett mesterségeket kínálja. Úgy vélem, hogy a minőség a kulcsszó ezen a területen.

Tehermentesíteni kellene a tanterveket, ugyanis a gyerekek túlterheltek és ez hosszú távon nem vezet eredményhez. Az én gyerekkoromban még volt idő játszani, sportolni a tanulás mellett. Ma egy diák, ha komolyan veszi iskolai feladatait és ha rendszeresen készülni szeretne az órákra, akkor egy perc szabadideje nem maradna. Ez hosszú távon megbosszulja magát.

Jó szakembereket kell a tanügybe vonzani. Ha azt szeretnénk, hogy felkészült pedagógusok tanítsák gyerekeinket, akkor motiválnunk kell a fiatalokat, hogy érdemes erre a pályára lépni. Az elmúlt években megfigyeltem, hogy sajnos a jó képességű fiatalok nem jelentkeznek a tanárképző főiskolákra, egyetemekre. Ez évek múltán nagy problémát jelent a romániai tanügyben. Éppen ezért differenciált fizetési rendszert javasolok, ugyanis a kezdő pedagógus bérét, ha megduplázzák is, kicsi marad. Ezért nem vonzó a pálya, hiszen tisztes megélhetést csak 30 év után tud csak biztosítani.

Sok iskolaépület visszakerült az egyházak tulajdonába, de amelyekben állami tanintézmény működik. Ezeknek az épületeknek a bérlésével nem szabadna az önkormányzatokat terhelni, hanem jó lenne a központi költségvetésből biztosítani. Törvénykezdeményezést nyújtok be ezzel kapcsolatosan, ugyanis Háromszéken sok település önkormányzatának jelentene megoldást, ha központilag finanszíroznák az egyházi ingatlanokban működő iskolák bérlési költségeit. Ez nemcsak a nagy hagyományokkal rendelkező városi iskolaépületekre vonatkozik, hanem számos vidéki településen is gondot jelent egy tanintézménynek megfelelő épület hiánya.

Én pedagógus vagyok. Tudom, hogy a gyermek elindítása a helyes úton, nemcsak az egyén boldogulását, hanem az egész közösség érdekét szolgálja. Azért fogok dolgozni szenátorként, hogy a románai magyar oktatás európai szintű, a hagyományokat életben tartó, versenyképes tudást biztosítson.

Falu és vidékfejlesztés

Értékünk a háromszéki falu is, mely környezeti adottságaival, hagyományaival és nem utolsósorban a benne lakó székely emberek kezdeményező képessége és alkotóereje által megálmodja a fejlesztési lehetőségeket és megtalálja a támogatási forrásokat.

A falusi turizmus fellendítése a háromszéki falvakban közösségi érdekünk. Leszűkítetten és tévesen sokan a falusi szállásadást, fizetővendéglátást falusi turizmusként értelmezik, azonban az sokkal több ennél. A falusi turizmus magja, vonzereje mindenekelőtt a települési közösség, annak mindennapjai és ünnepei, életmódja, hagyományai, egyszóval szélesebb értelemben vett – szellemi és anyagi, gazdálkodási – kultúrája, egy közösségi alkotás.

A turizmus az egyik legnagyobb növekedési és munkahely-teremtési potenciállal bíró ágazat térségünkben is. Az Európai Unió 5 és fél millió eurót szán 2013-ig Romániának, a faluturizmus fejlesztésére, népszerűsítésére és a szolgáltatások javítására. Célunk, hogy megfelelő szakképzésekkel a háromszékiek segítségére legyünk az uniós támogatások lehívásában, felhasználásában, valamint a beruházások fenntarthatóságában.

A faluturizmus fejlesztése Háromszéken főként az infrastruktúra kiépítése által képzelhető el, továbbá igény van a hagyományos mesterségek támogatására és az elszállásolási kapacitás növelésére.

Mint minden téren a falusi turizmusban is szükség van az együttműködésre a szervezett, csoportos kulturális körutazások megszervezésére, a szállásadók és szolgáltatók közös csomagjainak kialakítására. Így találkozhat a vendéglátó érdeke azon vállalkozókéval akik pl. a lovaglás, kerékpározás, horgászat, ökotúrák, kalandtúrák vagy akár kézműves mesterségek területén kínálják szolgáltatásaikat, kölcsönösen kiszolgálva egymás vendégkörét.

A faluturizmus fellendülése hajtóerő, mely versenyképessé teszi vállalkozásainkat, munkahelyeket teremt, javítva térségünk életminőségét. Összefogva, közös erővel és akarattal segítsük térségünk fejlődését!

Megújuló energiaforrások

Döntéseink következményei közösségünk és környezetünk jövőjét határozzák meg. Éppen ezért fontos, hogy döntéseinket, fejlesztéseinket, beruházásainkat és személyes életvitelünket a környezettudatosság is jellemezze. Környezetünk védelme, egyensúlyának megőrzése, közösségünk fenntartható fejlődésének biztosítéka.

A megújuló energiaforrások, mint a nap-, a szél-, a víz-, a geotermikus energia és a biomassza a helyi adottságokat kihasználva, az adott helyen fellelhető erőforrásokra támaszkodik, nem szennyezi a környezetünket.

Most itt a vissza nem térő lehetőség, hiszen a Környezetvédelmi Alap a magán személyek esetében 90%–os, míg az önkormányzatok és tanintézmények esetében 60%-os vissza nem térítendő támogatással segíti a megújuló energiaforrásokon alapuló rendszerek beszerelését.

A háromszéki falvakban is éljünk a program kínálta lehetőséggel, hiszen hosszú távon energiát és nem utolsósorban pénzt takaríthatunk meg a napkollektorok, szélerőművek, valamint a biomasszás fűtés rendszerek beszerelésével.

Csak így kerülhet összhangba egy megújuló Háromszékben a modernizáció és környezetvédelem, a helyi adottságok és erőforrások ésszerű és tudatos kihasználásával.